Ma is tanultam valamit. Így készül az üveg és a tükör.

Ablakaink, autóink szélvédői, italos palackok. Talán a legismertebb hétköznapi felhasználási módjai az üvegnek. De hogyan készítik ezt az ősi alapanyagot?

Az üveggyártás története több mint 5000 évre nyúlik vissza.

Az üveg legfontosabb alkotóeleme az úgynevezett kvarchomok, más nevén szilícium dioxid. Ami egyébként a bolygónkon legnagyobb mennyiségben megtalálható ásványi anyag. Számos kőzet alkotóeleme ez, mint például a gránit.

A kvarchomok, vagyis hétköznapibb szóhasználattal élve homok úgy keletkezett, hogy a tengervíz apró darabokra, szemekre morzsolta szét a kőzeteket. Ha egy marék homokot a kezünkbe veszünk, és jó alaposan megnézzük milyen színű szemcsékből áll, láthatjuk, hogy legnagyobb részük félig átlátszó, azaz színtelen szemcséből áll. Ezek a homokkvarc szemcsék. A homok egyébként azért nem átlátszó, mert a kvarchomok szemcséken kívül más ásványi kőzetszemcsék is alkotják.

Így néz ki a homok mikroszkóp alatt:

Homok mikroszkóp alatt

Homok mikroszkóp alatt

Ezeknek a kvarchomok szemcséknek az olvadáspontja olyan magas, hogy hagyományos tűz hőjével lehetetlen megolvasztani. Az olvadáspontját úgy lehet csökkenteni, ha „szódával” (ami egy nátrium vegyület) keverjük össze a kvarchomokot. Ez a nátrium vegyület elpárolgott tó vagy tenger vízéből maradhatott hátra.

A mésznátronüveget, ami mészkő, szóda és kvarchomok keverékéből áll, üvegpalackok, táblaüvegek és olcsó üvegpoharak gyártására használják. A felhevített keverék lehűlése után a kihűlt üveg nem olyan kristálytisztán átlátszó, mint a színtiszta kvarchomok, hanem leginkább a jéghez hasonló szabálytalan, mérsékelten átlátszó szerkezetet eredményez.

Napjainkban a táblaüvegek gyártásánál a keveréket hosszúkás kemencékben melegítik fel olvadáspont fölé. A keverékbe törmeléküveget is tesznek (újrahasznosítás), ami hamarabb megolvad a kemencében, mint a többi anyag, így segíti a teljes összekeveredését az alkotóelemeknek.

A kemencék egyik végén töltik be a nyersanyagokat, a másik végén távozik a kész üveg, amik akár 3 méter szélesek is lehetnek. A kemence közepén az olvadt anyag folyamatosan állandó, hőmérsékletét és állagát tekintve. Egy ilyen kemence élettartama addig tart, amíg a bélése tönkre nem megy, ezt a bélést hőálló téglákból alakítják ki.

üveg kemence

üveg kemence

Az ablaküveg készítés története:

Az első ablaküvegek készítése a 14. századig nyúlik vissza. Alakjuk ekkoriban természetesen nem tökéletesen szabályos téglalap volt, hanem inkább kör alakú, korongüvegnek nevezték. Elkészítéséhez jól megtermett üvegkészítő-fújó mester tudománya kellett. Egy nap alatt maximum 10-12 korongüveget készíthetett el egy mester. Ez elég is volt, mert ekkoriban az ablaküveg csak a leggazdagabbak árucikke lehetett.

A korongüveg elkészítéséhez a mester az üveget egy csövön keresztül először nagy méretű gömbbé fújta. Ezt a gömbformát lelapították és egy vasrúd végéhez erősítették. Úgy tudták lelapítani, hogy az üvegfújónak gyorsan kellett forgatnia, aminek következtében a gömb egy akár 1-2 méter átmérőjű vékony kör alakúvá terülve változott szilárd üveggé, a gömbüveg méretétől függően. Illetve a mester gyorsaságától és tapasztaltságától függően.

Ezek a kerek formájú sík üvegeket, megfelelő méretűre vágták, leggyakrabban kisebb méretű ablaküvegek készültek belőlük templomok részére. Korongok közepén maradt az üveg legkevésbé áttetsző része, ami az úgynevezett ökörszem volt.

Tükörgyártás

A tükör egy maximális fényvisszaverő képességgel rendelkező felület, amely nem nyeli el a fényt és a felülete annyira sima, hogy kép keletkezik az általa vissza fénysugarakból. Ehhez az kell, hogy a felületén lévő egyenetlenségek ne legyenek nagyobbak a fény hullámhosszánál, amelyet a felület visszaver.

A tükörgyártás története a 13. századra nyúlik vissza, Murano szigetére.

Ekkoriban az üveglapokra egy nagyon vékony ólomlemezt tettek, amit leöntöttek higannyal. Ebből jött létre, az úgynevezett foncsor, ami rendkívül jól megtapadt az üvegen és egy minimális anyagvastagságú fémbevonatot eredményezett. Ez a fémbevonat tökéletes fényvisszaverő képességgel rendelkezett, sima felületét pedig a sík üveglap biztosította. Később a higanyt felváltották ezüstre.

Ezek a technológiai lépések a mai napig változatlanok a tükörgyártásban. Az alumíniumfoncsor is szerepet kap manapság az ezüst használata mellett. Illetve egy lakkbevonat is kerül most már a fémrétegre. Az így kapott tükör tetszőlegesen formázható, méretre vágható.

Biztosítási ügyintézés ablaküveg törés esetén

Főleg nagyobb viharok esetén könnyen előfordulhat, hogy ablak vagy ajtóüvegeink betörnek.

Ha lakásbiztosításunk tartalmaz fedezetet üvegkár esetére, akkor legalább anyagilag nem fog külön megterhelni minket a szerencsétlen baleset.

Lássuk mik a legfontosabb lépések és tudnivalók üvegtörés kárrendezése esetén a biztosítónkkal.

  1. Készítsünk fényképet az betört üvegről. Ezt nem minden biztosító várja el, illetve egy bizonyos összeghatár alatt még csak helyszíni felmérést sem végeznek, de mindenképp előnyös, ha a kárbejelentéshez majd csatolunk néhány fényképet. A szemle nélküli üvegkár rendezés határa biztosítónként eltérően 20.000Ft és 200.000Ft között változik.
  2. Üvegtörésnek minősül az eset, ha az üvegfelület teljes keresztmetszetében át van repedve. Felületi karcolások, horzsolások, kisebb repedések nem számítanak üvegtörésnek biztosítási szempontból.
  3. Kérj árajánlatot javításra egy üveges szakembertől. Budapesten és környékén hívd Viszugyel Zoltánt a 06-70/637-0013-as telefonszámon, vagy írj e-mailt az info@uvegezes.info címre, ahol add meg, hogy mekkora méretű a törött üveg látható mérete, illetve, hogy milyen típusú üvegről van szó. (Síküveg, hőszigetelő üveg, beltéri ajtó katedrálüveg stb.)
  4. A kapott árajánlatot továbbítsd a biztosítód felé a kárbejelentővel együtt.
  5. A kárbejelentést tedd meg minél előbb, lehetőleg 2 munkanapon belül.
  6. A kárbejelentőbe mindenképp add meg az alábbi adatokat:
  • Biztosított neve. Fontos, hogy a szerződésben szereplő biztosított nevét adjuk meg. Ez főleg társasházak esetén fontos, mert a társasháznak egy közös biztosítása van, ami egy adott személy nevére szól.
  • Kockázatviselési cím. Nem biztos, hogy a lakcímünkön lévő ingatlan lett biztosítva. Például egy nyaralóház esetén. Az árajánlatba és később a számlára is a szerződő nevét és a kockázatviselési címet kell megadni.
  • Adjuk meg a bankszámlaszámot, ahova a kárrendezési összeget igényeljük, vagy a címet, ahova postai úton eljuttatja a biztosító az összeget.
  • Csatoljuk a kapott üvegezési árajánlatot. Ügyeljünk rá, hogy biztosítók által elfogadott partnert keressünk az üvegcsere elvégzésére.
  • Az árajánlatnak tartalmaznia kell az üvegek méretét, típusát, árát, valamint a kiegészítő költségeket, mint munkadíj, felmérési díj, kiszállási költség stb. Természetesen a biztosításunk az ilyen kiegészítő költségekre is fedezetet nyújt.
  1. Ha a biztosító elfogadja az ajánlatot, ezt követően kell az üveges vállalkozótól megrendelni a javítást a korábbi árajánlat alapján.
  2. Az üveges elvégzi a javítási munkát, Ön a vállalkozónak fizet és megkapja a számlát, amely a biztosított nevére és a kockázatviselési címre van kiállítva.
  3. A számlát elküldi a biztosítónak, hivatkozva a kárbejelentő azonosítójára.
  4. A biztosító általában 15 napon belül átutalja a megadott számlaszámra a kárrendezési fedezetet. Vagy postai úton küldi el a készpénzt.

Egyéb fontos tudnivaló, hogy az alapbiztosításunkban néhány fontos szempont szabályozva van.

Ilyen például az üveg típusa, vastagsága. Lehet benne négyzetméter korlátozás is, vagy káronkénti, illetve évenkénti maximum limit is. Ez utóbbi valószínűleg a visszaélések és csalások megelőzése végett.

Ha az alapbiztosítás feltételei nem elegendőek a mi igényeinkhez. Pl. fokozottan veszélyes helyen vannak ablakaink, vagy nagy mennyiségű és drága üvegtípusunk van, akkor lehetőségünk van kiegészítő biztosítást kötni, ahol igényeinkre szabhatjuk a limiteket.

Ha üvegeinken valamilyen fólia is volt, akkor szintén eltérő a helyzet.

UV visszaverő, vagy biztonsági fóliákat általában fedezik a biztosítások, de a dekorációs célúakat biztosan nem.

Ezen lépések figyelembevételével azonban megállapítható, hogy a háztartásoknál keletkező ritka, jellemzően viharok okozta üvegtörések kárrendezésének folyamata viszonylag egyszerű és gördülékeny.

Milyen üveget válasszak ablakaimba?

Dilemma helyett érdemes tájékozódni!

Építkezéskor, vagy épp ablakcserék alkalmával néhányan nem is foglalkoznak azzal, hogy milyen vastagságú, milyen tulajdonságokkal bíró üveget válasszanak a nyílászáróba. Pedig van választási lehetőségünk, ehhez azonban ismerni kell, hogy mely típus, milyen előnyöket, vagy épp hátrányokat hordoz magában.
Az ablakok – leginkább ismert – jellemzője vagy tulajdonsága, ha úgy tetszik besorolása az U-érték. Ez a legfontosabb, ám nem csak az egyetlen jellemzője az ablakoknak. Az U-érték nem más, mint a hő-átbocsájtási jellemző. Egészen pontosan azt jelenti, hogy bizonyos – egészen konkrétan 1 K – hőmérsékletkülönbség hatására mekkora az a hőmennyiség, ami átjuthat egy négyzetméter felületén az ablaknak. Ezzel azt mutatja az adott üveg, hogy egészen pontosan mekkora a hőveszteségünk.
Régebben, amikor még nem volt ilyen korszerű az ablakok üvegezése, tehát csak egy rétegű típus volt beépítve, akkor az ablakok U-értéke akár 4-5W/m2/K is lehetett. Később már megjelentek a 2 rétegű hőszigetelt üvegek is, ezek U-értéke már kevesebb, mint 3Wm2/K. Fontos tudni azonban, hogy ezek az értékek kifejezetten magára az üvegre vonatkoznak, a teljes ablak U-értéke ennél persze több, még akkor is, ha maga a keret nagyon korszerű, és annak beszerelése, beépítési módja is makulátlan.
A követelmények rendre változnak, az épületenergetikai szabványnak megfelelően állandóan szigorodnak, és külön követelménynek kell megfelelnie az üvegezésnek és a teljes ablak szerkezetének is. Ezek a törvények a Magyar Mérnöki Kamara hatáskörébe tartoznak, a megfelelő helyen bárki hozzáférhet ezekhez az információkhoz, a miheztartás végett.
Egy valóban korszerű üveg jellemzőit néhány tényező nagymértékben befolyásolja. Ezek például a rétegek száma, magának az üvegnek a típusa és bevonata, távtartója és úgynevezett gáztöltése is.

Kétrétegű, gáztöltésű hőszigetelt üveg

A low-E bevonattal rendelkező üveg már jóval nagyobb hőszigetelő tulajdonsággal bír, manapság már szinte mindegyik üvegezést így készítik el. Ez egy levegő kitöltésű bevonat, melynek eredménye az igen alacsony U-érték, kevesebb, mint 1,4 W/m2/K. Ennek az értéknek a további csökkentéséhez nemesgáztöltést eszközölnek amikor 1,1 W/m2/K. értéket érünk el.

Kétrétegű hőszigetelt üveg

Kétrétegű hőszigetelt üveg

Háromrétegű, gáztöltésű hőszigetelt üveg

Ha a kétrétegű üveg low-E bevonatát megtartjuk és gázzal töltjük ki a légréseket, sőt a távtartókat is, és megnöveljük egy réteggel az üvegezést, akkor egészen 0,6 W/mw/K- ra redukálható az hőáteresztő érték. Itt fontos megjegyezni azonban az ablakok méretét, hiszen egy túl nagyméretű üvegtábla a háromrétegű üvegezéssel meglehetősen nehéz, tehát nem mindenhová lehet azt beépíteni. Ez azért van, mert maga a szerkezet nem bírná el az üveg terhét.
Nem csak az U-érték az a tulajdonság, melyet érdemes figyelembe venni!
Vannak multifunkciós üvegezések, melyek például a hő ellen nyújtanak védelmet, fokozottan előnyös lehet nagy felületen, például iroda komplexumok megoldásaként.

Háromrétegű hőszigetelt üveg

Háromrétegű hőszigetelt üveg

Amit fontos még megemlíteni az a biztonsági üvegezés.

Nem csak amiatt lényeges, hogy saját személyi biztonságunkat érezzük, hanem az illetéktelen behatolók elleni védelemnek is igen nagy létjogosultsága van az üvegezés kiválasztásakor. Ezeknek az üvegeknek az speciális tulajdonságuk, hogy betörés esetén – mivel egyrétegű, ám edzett üvegek – szilánkokra törnek, viszont a szilánkok annyira parányiak, hogy sérülést szétrobbanásukkor sem okoznak. Amelyik biztonsági üvegezés már több rétegből készül, ott pedig a rétegek között (lehet akár három, vagy négy réteg) biztonsági fóliát helyeznek el, s azokat egymásra „laminálják”. A másik lehetőség a gyanta réteg beiktatása, az eredmény szinte egyező.
Az igazság az, hogy a biztonsági szintek is különfélék, minden gyártó joga és lehetősége a biztonsági szint növelése és annak különböző módon való emelése, hogy a „biztonságos” minősítés valóban igaznak és megnyugtatónak bizonyuljon. Az ingatlanbiztosítások szempontjából sem mindegy ugyanis, hogy nyílászáróink milyen üvegezéssel rendelkeznek! Amikor megtervezzük az ablak-ajtó cserét érdemes erre különös figyelmet fordítani!

Biztonsági üveg

Biztonsági üveg

Savmaratott üvegek jellemzői

A savmaratott üvegek igen különleges eljárás segítségével készülnek el. A gyártás során ugyanis, az üveglap felületére fluorsavat hordanak fel, amely hatására kristályképződés kezdődik meg. Ezek a kristályok azonban nem tapadnak fel az üveg felületére, hanem annyi szerepük van, hogy az üvegnek a legfelső rétegét megóvják a sav, maró hatása ellen. Miután az üveget lemossák, mikroszkopikus nagyságú egyenetlenségek tömkelege lesz látható a felületen, amelyek a fényt tökéletesen képesek szórni. A fluorsavval kezelt üvegtáblák előnye az, hogy rendkívül ellenállóak, valamint a tisztításuk, karbantartásuk is roppant egyszerű.

A savmaratott üvegek további előnye, hogy igen sokrétűen lehet őket felhasználni. A modern stílusú üveglapokat előszeretettel alkalmazzák a belsőépítészek, továbbá dekorációs célra is tökéletesen alkalmas e típusú üveglap. A savval maratott üveglapok különböző vastagságúak lehetnek. Gyártanak egészen vékony, 3 milliméteres vastagságú lapokat, illetve megvásárolhatóak 4-5-6-7-8-9 és 10 milliméteres vastagságban is. Minél vastagabb az üveglap, annál ellenállóbb és stabilabb lesz. A savmaratott üvegeket be lehet építeni bútorokba dekorációs célból, zuhanyfülkék nyílásába, ajtókeretekbe, tükrökre, illetve térelválasztók beüvegezésére is kiválóan alkalmasak.

A savmaratott üvegeket többféle színben be lehet szerezni. Léteznek fehér, pink, zöld és kék árnyalatú üveglapok, tehát azok számára is ideális választás lehet, akik szeretik színesbe „öltöztetni” az otthonukat. Az üvegek felületén számos mintázat hozható létre a fluorsav segítségével. Gyártható egészen modern megjelenésű, homályos üvegfelületű darab, de a klasszikus stílust kedvelők is garantáltan rálelhetnek a számukra leginkább tetsző mintázattal ellátott üveglapokra.

savmaratott üveg

savmaratott üveg

Miről árulkodik a pára?

Az utóbbi időben azt vette észre, hogy hiába mossa le gyakran az ablakokat, valahogyan azok sosem lesznek igazán tiszták és átlátszóak. Érdemes jobban megnéznie, hol ül meg a kosz és a pára, ugyanis, ha a két üveglap között van a por, illetve a víz, az már nem csak esztétikai probléma, komolyabb gondokat jelez. A bepárásodó ablak, azon kívül, hogy így már nem teljesíti a funkcióját, azaz nem lehet rendesen átlátni rajta, a nyílászáró meghibásodására utal. A leggyakrabban a zárszerkezet, a zsanérok vagy a pántok elöregedéséről van szó, de lehet, hogy a szigetelésre szolgáló gumitömítés keményedett meg vagy szakadt el. Ebben az esetben további problémák is jelentkezhetnek: a nyílászáró már nem tartja rendesen bent télen a meleget (vagy nyáron a klíma keltette kellemes, hűvös levegőt), bejön az utcáról a por, a zaj, beázik a lakás, mállik a tapéta vagy a festék az ablak alatt, penészedik a fal.

Így, ha azt látjuk, hogy párás vagy koszos a két üvegtábla között, nem intézhetjük el egy legyintéssel a problémát. Főleg, ha más gondok is vannak az ablakkal, például becsukásnál nem illeszkedik rendesen a tokba, a helyére kell emelnünk, nehezen nyílik, szorul, körbeforog a kilincse, a bukó-nyíló ablak kibukik, amikor ki szeretnénk nyitni, illetve kinyílik, ha buktatni akarjuk. Profi ablakszigetelőre lesz szükségünk, aki gondosan megvizsgálja a nyílászárókat, ellenőrzi a vasalatok állapotát, a szigetelést, kicseréli az eltört alkatrészeket, valamint az elszakadt vagy megkeményedett gumitömítést. Ha időben orvosoljuk a problémát, további költségektől kímélhetjük meg magunkat, hiszen az ablakok javítása vagy a szigetelés felújítása csak egyszeri beruházást igényel. Ellenkező esetben viszont télen magasabb fűtés-, nyáron pedig magasabb villanyszámlára számíthatunk.

Ha ablakai thermoplán úgynevezett hőszigetelt üveggel rendelkeznek és a két üveglap között lecsapódik a pára akkor az az üvegszerkezet már nem látja el a feladatát és cserére szorul. 

Alapfogalmak nyílászárókkal kapcsolatban

A legtöbben azt hiszik, hogy a nyílászáró cseréje csak egy egyszerű folyamat, az ember felhívja a gyártót, netán a forgalmazót, bediktálja a méreteket, majd néhány nap múlva már fizetheti is a terméket, valamint a beszerelés költségét. Ez az álomszerűség azonban sajnos nem minden esetben igaz, hiszen aki nyílászárócsere előtt áll, az gyakran találkozhat olyan – egy ablakos számára alapvető, laikusoknak azonban egyáltalán nem egyértelmű – kérdésekkel, valamint fogalmakkal, amelyek könnyedén megrendíthetik a vásárlókat.

Nyílászárócsere esetén ugyanis akár tetszik, akár nem, érdemes tisztában lennünk néhány alapvető fogalommal, amelyek könnyedén előkerülhetnek egy beszélgetés során, ha például ablakot szeretnénk vásárolni. Természetesen a forgalmazók többségének kötelességük elmagyarázni ezeket a fogalmakat, de mi van abban az esetben, ha szorít az idő, netán az eladó egyáltalán nem partner ebben? Ekkor csak magunkra számíthatunk, hiszen nem a velünk született tudás részét képezi például az úgynevezett U érték meghatározása. Hogy milyen kérdések merülhetnek fel ablakvásárlás során? Többek között például az, hogy mi is az az U érték? Az U érték tulajdonképpen minél kisebb – ez fel van tüntetve a nyílászárókon – annál jobb a nyílászáró hőszigetelése. Az U érték ugyanakkor egy gyűjtőfogalom, hiszen beszélhetünk például Uf értékről, ami a tok profiljának hőátadási tényezője, de szó eshet Uw értékről is, ami a teljes ablak hőátadási tényezőjét jelenti, tehát az üvegét és a keretét együttvéve. Az Uw, eff érték ezzel szemben már azt az értéket mutatja, hogy a szerkezetnek a beépítést követően mekkora a hőátadása. Vásárlás során szóba kerülhet még az Ug érték, ami általában az üvegszerkezetre értendő, és a fentiek alapján már kitalálható, hogy az üveg hőátadásának értékét határozza meg.